
Ezért tévedés abban reménykedni, hogy a szóbelin majd átvisznek – és mit tegyél, hogy felnőttként biztosan átmenj a matekérettségin
„Nem baj, ha nem sikerül az írásbeli, majd a szóbelin átvisznek.”
Ez jól hangzik, biztonságot adhat – de vajon igaz? Vagy inkább egy veszélyes önámítás?
Kiskapuk az iskolában – de mi lesz az érettségin?
Nem egyszer hallottam olyat, hogy felnőttként valaki úgy jutott át egy tanéven, hogy a tanár írta meg helyette a témazárót.
Papíron rendben vagy, átmehetsz a következő évre.
De hadd kérdezzem meg: mi lesz veled az érettségin?
Ott már nincs kiskapu. Nincs, aki megírja helyetted. Nincs „átrugdosás”. Csak te vagy és a feladatlap.
Biztosan eléreda 12 pontot?
Sokan abban bíznak, hogy majd az írásbelin valahogy összejön a szükséges 12–24 pont és majd a szóbelin megmentik.
De honnan tudod előre, hogy tényleg meglesz? Jós vagy?



Ha mindig eléred a 12 pontot, akkor valóban van esélyed a szóbelire. Ha nem, akkor az illúzió, hogy majd ott minden megoldódik.
Ezt nem lehet nulla tudással megugrani.
A szóbelire hajtani = megbukni az írásbelin.
Sokan nem gondolnak bele, mit is jelent valójában az, amikor valaki arra játszik, hogy „majd a szóbelin kijavítom”. Ez nem más, mint tudatosan belebukni az írásbelibe. Már eleve a bukás tényével állsz fel az asztaltól – és azt reméled, hogy majd a szóbelin összeszeded magad. Ez aztán igazán „önbizalomnövelő”.
Hogyan segít a Fordított Tudásfa modell?
A legtöbben azért szenvednek a matekkal, mert hiányoznak a fogalmi gyökerek. Olyan ez, mintha egy fa lombjában ülnél, és nem tudnád, melyik ágból indult ki az út.
A Fordított Tudásfa modell pontosan ezen fordít: Nem alulról, az alapoktól építkezünk újra éveken át.
Hanem az érettségi feladatokból indulunk ki, és onnan haladunk visszafelé a hiányzó gyökerekig.
Ez olyan, mint egy GPS: beírod a célt (sikeres érettségi), és a rendszer újratervezést csinál. Nem a megszokott, kanyargós úton vezet, hanem a legrövidebb és legbiztonságosabb irányba.
A feladat egyben térkép is: megmutatja, milyen sémákat kell felismerned. És amikor megtaláljuk a hiányzó pontot, onnantól ismétléssel és sémaépítéssel rögzítjük.
Példa: nevezetes azonosságok
Ha egyszer „bevésed” a nevezetes azonosságokat, az olyan, mintha univerzális kulcsot kapnál:
-
Segítenek a másodfokú egyenleteknél, szöveges feladatokban
-
előkerülnek négyzetgyökös egyenleteknél
-
visszaköszönnek a síkgeometriában,
-
sőt még a törtek egyszerűsítésénél is az érettségin.
Ez az, amit hívok sémaalapú gondolkodásnak: ha felismered a mintázatot, már félig nyert ügyed van. És minél többször találkozol vele, annál biztosabb lesz a kezedben.
Biztonsági háló és magabiztosság
Tévedés abban reménykedni, hogy a szóbelin majd átvisznek.
A Fordított Tudásfa modell olyan, mint egy biztonsági háló: amikor szembetalálod magad egy feladattal, nem zuhansz a semmibe. Tudod, hogy mit kell felismerned, és hogyan kell továbblépni.
„Megcsináltam. Munka és család mellett, felnőttként, újra belevágtam – és sikerült.”
És hidd el, sokkal jobb érzés úgy bemenni a vizsgára, hogy tudod: meg fogod csinálni – nem pedig úgy, hogy talán majd átengednek.